A Magyar Országgyűlés 2020. decemberében úgy döntött, hogy a 2022-23-as évet Petőfi Sándor emlékévvé nyilvánítja, a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. Ennek apropóján Petőfi Klubok jöttek létre Kárpát-medence szerte. Ezáltal olyan kulturális alkalmak jutnak el a településekre, amelyek lehetőséget teremtenek a nemzeti értékek megismerésére, történelmi, művelődéstörténeti és szépirodalmi tudásbővítésre. Idén száz magyar település kapcsolódott be a programokba, ezek között helyet kapott Ózd is. Legutóbb Tallián Mariann, Lázár Balázs színművészek és Csörsz Rumen István régizenész, irodalomtörténész látogatott el a könyvtárba, a Feleségek felesége című pódiumműsorukkal, amely keretében Szendrey Júliára, Petőfi Sándor nagy szerelmére emlékeztek.

„Három hónapig kutattam különböző dokumentumokból, korabeli sajtókból például, kortársak visszaemlékezéseiből és versekből. Szendrey Júlia verseiből és Petőfi Sándor verseiből is tulajdonképpen nyomozni lehetett a kettőjük kapcsolatáról és a napló. Alapvetően Szendrey Júlia naplója volt az, amire az egész előadást felfűztük” - mondta Tallián Mariann, színművész.

A színművésznő a kaposvári, Berzsenyi Irodalmi- és Művészeti Társaság felkérésére szerkesztette meg ezt az előadást, amellyel immár hét éve járják az országot. A darabban ő játszotta Júlia szerepét, akinek tanulmányozásával éveket töltött. Az írónő problémáit a mai korra vetítve nagyon aktuálisnak érzi. Úgy véli, Júlia nem csak egy feleség volt, ezt pedig muszáj a nézők elé tárni.

Az előadást zenei kíséret is színesítette. A szöveghálózatba becsempésztek olyan dallamokat, amelyeket jó eséllyel Júlia és Sándor is ismerhetett. Előbbi egyébként zeneértő és kedvelő volt. Továbbá olyan Petőfi versek is elhangzottak, amelyeket már akkor is énekeltek, nemcsak évtizedekkel vagy századokkal később zenésítették meg.

„Szendrey Júliának is több olyan verse van, ami énekelhető. Ebből is egy párat becsempésztünk. Ezek kései, ötvenes évekbeli versek. A korabeli népies, műdalok dallamára énekelhetők és ez sem stílustörés függetlenül attól, hogy őt egy modern, polgáriasult hölgynek ismerjük és az irodalmi érdeklődési is afelé húz. De például negyvennyolc idején ő is írt önkéntes dalt korabeli közdallamra, tehát nem idegen tőle ennek az ismerete” - emelte ki Csörsz Rumen István, régizenész, irodalomtörténész.

A kutatások során azzal találkoztak, hogy Szendrey Júlia megítélése a mai napig nagyon negatív. A darab által szeretnék megmutatni, hogy milyen is volt ő valójában. Céljuk továbbá, hogy a régi, versszínházi előadások örökségét tovább vigyék és minél több helyre eljuttassák.

Forrás: www.ozd.hu