A Luca-napról és az ahhoz kapcsolódó szokásokról, hiedelmekről beszél Darvayné Vincze Tímea az Újváros Téri Általános Iskola diákjainak. Ma ugyanis Luca-napi bűbájolót tartottak az Ózdi Muzeális Gyűjteményben. A tizenhárom hetedikes tanuló megismerkedhetett a jeles naphoz fűződő hagyományokkal. Kiderült, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt erre a napra esett a leghosszabb éjszaka.

„Innentől kezdve a fényt várták az emberek, és mivel a legsötétebb napja volt az évnek, ezért a boszorkányos Lucának hatalmas szerepe volt a nap néphagyományaiban. Sokféle szokás, hiedelem kapcsolódott hozzá. A legnépszerűbb és legismertebb a Luca széke, a zöldághajtás, Dél-Magyarországon a kotyolás, illetve a Luca-napi tréfálkozások, amik azért elég huncut tréfákat jelentettek. Kezdve onnét, hogy a legények a lányos háznál éjszaka szétszórták a szalmát, levették a kertkaput, elvitték a falu túlsó végére” - mondta Darvayné Vincze Tímea, múzeumpedagógus.

A múzeumpedagógiai teremben több ehhez kapcsolódó feladattal birkóztak meg.

„Eddig rejtvényeket fejtettünk. Nekem tetszett igazából, mert elgondolkodtató” - nyilatkozta Vincze Áron.

De a kódfejtésen kívül közmondásokat is össze kellett kötniük a jelentésükkel. Több diák már rendelkezett előzetes tudással arról, hogy mit jelent a magyar hiedelemvilágban a Luca-nap.

„Tudtam, hogy széket csinálnak olyankor, meg hogy a boszorkányokhoz kapcsolódik, de azt nem tudtam, hogy van egy jó Lúcia is, csak azt, hogy a gonosz van” - fogalmazott Porcs Lúcia Luca.

Ezután megismerkedtek többféle gyógynövénnyel, és azok felhasználásával. Kiderült például, hogy a csipkebogyót csak áztatni szabad, különben elvész a C-vitamin-tartalma, valamint hogy a levendula a citromfűvel keverve tea formájában nyugtató hatású. Lent, a múzeum pincéjében pedig borzongató körülmények között varázsitalt ihattak, és nyelvfestő cukorkát is kaptak.

Forrás: www.ozd.hu